ÉsHogyVagy?

3. Nap - Csend Az este nagyon elromlott az idő, hajnalban 10 fok alá is zuhant a hőmérséklet, a szobákban nincs fűtés. Fáradtak vagyunk és fázunk. Néha még esik is, de mi csak ülünk a teremben és lélegzünk. A hang eltűnt, ennek nagyon örültem, talán mégsem őrülök meg, habár ez még mindig csak a harmadik nap. Alig gondolok valamire meditálás közben, úgy tűnik sikerült ezt a szintent meglépni. Iszonyatosan unatkozom és láthatólag mások is ezen mennek keresztül. Sétálnak körbe- körbe a szünetekben. Nem sok mindennel lehet elütni itt az időt a meditáláson kívül, de ez is a lényeg. Nem a telefonom hiányzik vagy a Netflix, de valami határozottan. Az agyam ami éhes. Az ebédnél az emberek mindenféle kombinációkban keverik az ételeket. Mint a külföldiek a svédasztalos helyeken. Egyszer láttam egy ilyen étteremben, amikor egy turista mákos tésztával ette a húsos ragut. Itt már a magyarok is ezt csinálták. Én még nem vagyok annyira elkeseredett, hogy hasmenéssel próbáljam feldobni a napot, de meg...

Előszó A következő történet az én személyes, szubjektív beszámolóm erről a 10 napról. A történetben a nevek nem valósak és bizonyos részletek sem szerepelnek. Nem célom senki személyét, vagy vallási, hitbéli meggyőződését támadni, megkérdőjelezni. A történet három részletben fog megjelenni ezen a blogon. Mielőtt bármi véleményt alkotsz, kérek olvasd végig a történetet. Remélem érdekesnek találod. 0. Nap - Érkezés Nemsokára kiérek a városból, a GPS még 5 percet ír az érkezésig. Az utolsó 70 kilométeren már kikapcsoltam a rádiót is, hogy csökkentsem az ingereket, talán ez majd számít valamit. 10 napig leszek itt és az előzetesen kapott információk szerint nem szólhatunk majd egymáshoz, sőt egymásra sem lehet nézni. 10 nap meditáció, 10 nap a fejemben. A városból egy völgybe érek és lefordulok a főútról. Rossz híre van ennek a régiónak, de most nagyon békés. A tábor kapuja pár száz méterre van. Elszigeteltnek nem mondanám a helyszínt, de a célnak határozottan megfelel. Elmegyek néhány há...

 Indonézia ~6000 lakott szigetéből talán legtöbbet emlegetett Bali. Az az érzésem, hogy nem véletlenül emlegetik az idelátogatók, hogy Balin voltak és nem Indonéziában, hiszen az ország szigeteit bejárni és elmondani, hogy láttam Indonéziát rengeteg időbe telhet, de bizonyára megéri. Egy hónapot töltöttem el itt, rengeteg mindent megnéztem, de továbbra is az az érzésem, hogy a felét se láttam. Hát ilyen volt Bali: Canggu - Made in Indoinesia, desinged by western people Május első két hetét Canggu-ban töltöttem, kb 100 méterre a parttól. Itt ért a 35. születésnapom és szerettem volna ezt a napot egy szörfdeszka és hullámok társaságában eltölteni. Ez sikerült is, néha én álltam a deszkán és hullámon, néha a hullám rajtam. Igazából ez az élmény volt az oka, hogy Canggu-ba jöttem és amiért nem álltam tovább idő előtt. A sziget ezen része annyira nem az én világom és ezt látni először kiábrándító volt. Figyelem, megosztó gondolatok! Canggu a trópusi Truman show. Képzelj el egy világot, ...

Habár Vietnámot nagyon megszerettem és nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fogom érezni magam a nemzetszocializmus ölelő (sokakat biztosan túl szorosan is szerető) karjaiban, mégsem lesz másik bejegyzés. Mindenképp megemlítendő, hogy DaNang és főként Hoi An fantasztikusak és ha erre jársz nem érdemes kihagyni. Míg előbbi egy üdülőváros, Hoi An egy kulturálisan színes múltú, gyönyörű település, ahol a világ összes pénzét elköltheted. A világ kevés helyeinek egyike, ahol megvarrathatod a saját Nike (vagy tetszőleges márkájú) cipődet egy nap alatt. Akár bőrből is. Angkor Wat A felkészültségem Kabodzsa történelmével és látványosságaival kapcsolatban erősen limitált. Mondhatni hozzá képest a thaiföldi enciklopédikus. Elsődleges forrás a Tomb Raider 1 ahol Angelina Jolie nem igazán Attenborough-i szinten mutatja be Angkor Wat templomait. A másik egy GTA Vice City küldetés ami Phnom Penh '86 címet kapta és egy helikopterrel kellet lelövöldözni nagyon gonosz embereket, utalva arra, hogy a ...